Sosem látott filmfelvétel került elő a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház előtt 60 évvel ezelőtt, 1965. március 15-én történt felrobbantásáról - közölte a Nemzeti Filmintézet az MTI-vel

 A közleményben emlékeztettek, hogy 60 éve a metró építésére hivatkozva rombolták le Budapest ikonikus épületét, amiért a legtöbb felidézni az NFI Filmarchívumban feldolgozott filmfelvételeket.

A tájékoztatás szerint nem tudni pontosan, mi célból készült az a 40 percnyi filmanyag, amely egykori Könyves Kálmán körúti filmstúdióból került át az NFI Filmarchívumba a rendszerváltás után. Az NFI filmtörténészei folyamatosan tárják fel és azonosítják a híradófilmgyár hagyatékát, amely több évtizednyi filmfelvételt, és soha nem látott, kimaradt jelenetet tartalmaz.

Azt írták, biztosra vehető, hogy a felvételek célja a dokumentálás volt, annak ellenére, hogy a kádári kultúrpolitika került a kínos esettel kapcsolatos állásfoglaláshoz. Valószínűsítik, hogy az akkori MAFILM egyik jóérzésű gyártásvezetője az, aki fél éven át nyersanyagot és operátort diszponált arra, hogy az épület bontásának előkészítése és a színház utolsó hónapjai mozgóképen is dokumentálva legyenek.

Az operatőrök munkájukkal örökül hagyták azt az érzést, amit 60 évvel ezelőtt még átélhetett a látogató, amikor utoljára belépett a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületébe - olvasható a közleményben.

A dobozok fedele megőrizte a forgatás pontos dátumát is. Az 1964. október 12. és 1965. február 17. között eltelt öt hónap alatt a Mafilm operatőrei hatszor jártak a helyszínen, többféle fekete-fehér filmet fényképez.

Végjáték a Nemzeti címmel ezekből és az NFI gyűjteményéből őrzött mozgóképfelvételből állították össze az NFI Filmarchívum azt a húszperces dokumentumfilmet, amely az első robbantás hatvanadik évfordulóján tesz szabadon elérhető videómegosztó csatornát.

A film végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. Híradófilmeket és a kihagyott jeleneteket is használtak az összeállításban. Ez utóbbiak szintén most kerültek elő az egykori MOVI-stúdió " snittbankjának " feltárásakor, és korábban soha nem látott képsorokat tartalmaznak az épület bontásáról is.

Mint írták, még légi felvétel is előkerült a térről, egy másik amatőrfilmes képsor pedig az 1956-os forradalom idejéről származik, amikor közvetlenül a Nemzeti mellett folyt a harc. Nem később, a beszakadt kupolájú épületben forgatta Éjfélkor című játékfilmjének egy jelenetét Révész György rendező, aki látványos emléket állított fel ezzel a forradalomban megsérült színháznak.

A neoreneszánsz stílusú színházat a Monarchia-szerte színházairól ismert bécsi iroda, a Fellner és Helmer cég tervezte, hogy ez volt az első magyarországi színháza. A másfél év alatt felépült színház a rohamosan fejlődő főváros egyik fontos kereszteződésében állt és 2300 néző befogadására volt képes. Ha ma állna, idén ünnepelnék fennállása 150. évfordulóját - áll a tájékoztatóban.

Egy film a https://www.youtube.com/watch?v=q96SXL2nRGQ linken elérhető el.

Érdemes idén ingatlanba fektetni?

 A javuló gazdasági helyzet, az idén is elérhető állami támogatások, az állampapírhozam-kifizetések mind az otthonteremtési lakásvásárlásra, mind a befektetési célú vételekre pozitív hatást gyakorolhatnak 2025-ben. A lakásukat bérbe adók az MBH Elemzési Centrum számításai szerint 6% körüli hozamra számíthatnak ebben az évben – de vajon jó befektetés marad-e az ingatlan, ha a lakásépítési boom beindulásával a bérlakás piacon is intenzívebbé válik az árverseny?

Az évtized legnagyobb üzletét kötötte meg az ERSTE Nyíltvégű Ingatlan Befekte-tési Alap a HelloParks két raktárcsarnokának megvásárlásával

 A hazai ipari ingatlanpiac valaha volt legnagyobb egyedi ügylete keretében, az ERSTE Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap tulajdonába kerül a HelloParks két pátyi raktárcsarnoka. A HelloParks Páty megaparkban álló PT2 és PT3 jelű épület együttesen 84 ezer négyzetméter ipari és logisztikai területet nyújt bérlőinek. Az Ingatlan Alap és a Futureal-csoporthoz tartozó ipari ingatlanfejlesztő megállapodása méreténél fogva nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számít.    

https://epitesihirek.hu/2025/03/11/ipari-ingatlanpiac-az-evtized-legnagyobb-uzlete/ 

Hamarosan vége a dühítő rollerkáosznak – mikromobilitási pontokat jelölünk ki a II. kerületben

 Mindenki bosszankodott már útban lévő, hanyagul eldobott roller miatt. Van, hogy az egész járdát elfoglalja, van, hogy egyszerre akadályoz biciklist, babakocsist és autóst. A közösségi e-rollerek rendezetlen helyzete joggal zavar sokunkat.

Még 2021 decemberében hoztunk rendeletet arról, hogy mobilitási pontok segítségével rendezzük az eldobált rollerek ügyét.

Ezt követően hosszas egyeztetések után sikerült megegyeznünk mindhárom szolgáltatóval: kötelesek lesznek gondoskodni arról, hogy az általuk kölcsön- vagy bérbeadott e-rollerek a telephelyen kívül kizárólag a kerületi mobilitási pontokon legyenek leállíthatóak. 

Majd a héten elkezdődhetett az első 19 mikromobilitási pont kijelölése. 

Ezek a mikromobilitási pontok szolgálnak majd a közösségi rollerek tárolására. Hamarosan a felfestések mellé több helyen, ahol indokolt támaszokat is építünk. A szolgáltatók a veszélyhelyzetet követően területfoglalási díjat fizetnek a mikromobilitási pontok után. 

Ha egy rollert nem a mikromobilitási pontokon helyeznek el, szankcionálni fogjuk. Türelmi idő után elszállítjuk, szankcionáljuk, és a szolgáltató fizet. 

Bízom benne, hogy a szabályozás segítségével megszűnik az elhagyott rollerek okozta káosz.

Őrsi Gergely

polgármester

Ötletpályázatot hirdet a fővárosi önkormányzat városélményt nyújtó programokra

 Különleges városélményt nyújtó kulturális programok, művészeti produkciók és kísérleti városi projektek megvalósítására indít ötletpályázatot Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapest Brand nZrt.

    Az ötleteket május 20-ig várják a Budapest Tuning pályázati felületen. Pályázni egyénileg vagy csapatban, de akár a lakóközösséggel együtt is lehet, a szervezők civil szervezetek, egyesületek, városi kollektívák, fesztiválszervezők, kis- és nagyvállalkozások jelentkezését is várják - közölte a Budapest Brand nZrt. szerdán az MTI-vel.

    A pályázat kiírói új találkozási pontok létrehozását, izgalmas szabadtéri aktivitások és alkotások, új zöldfelületek és közösségi funkciók létrejöttét ösztönzik.

    Ezek megvalósítására két kategóriát hoztak létre: párnapos szabadtéri program tervezésére a pályázható maximális összeg projektenként bruttó 3 millió forint, a nagyobb léptékű projektekre bruttó 10 millió forint.

    Az érdeklődőket a www.budapesttuning.hu oldalon digitális tudástár, nyomtatványok mintái, profik tippjei is várják a költségtervezéstől az engedélyeztetésen át a közterületfoglalásig.

    Sikeres pályázás esetén a projekt 2022. július 1. és december 31. között valósulhat meg.

Gurulós történetek - Írj mesét vagy novellát és nevezz a BKV pályázatára!

 A BKV Gurulós történetek címmel mese- és novellapályázatot hirdetett általános iskolások számára. Ha szereted a közösségi közlekedést és szívesen találsz ki saját történeteket, írd le és küldd el nekünk!

 

A BKV ezúttal mese- és novellaíró pályázatot hirdetett általános iskolások számára. A műveket két korcsoportból várjuk: 2-4., valamint 5-8. osztályos gyermekektől.

 

A mese vagy rövid novella:

·         szóljon a városi közösségi közlekedésről, vagy annak valamely szereplőjéről, legyen az akár járművezető vagy a kedvenc közlekedési eszköz;

·         maximum 3000 karakter lehet, de akár ennél rövidebb írást is örömmel fogadunk;

·         kérjük, hogy eredeti kézírással beszkennelve és begépelve (akár szülői segítséggel) is küldjétek el a műveket;

·         ha pedig szívesen illusztrálnátok is az írást, csatoljátok a pályamű mellé a (JPG formátumban, minimum 3500 pixel széles, minimum 300dpi minőségben) beszkennelt, azaz nem telefonnal fotózott rajzotokat, festményeteket is; 

·         mindezekben természetesen a szülők segítségét kérjük, hiszen a pályázat a fenti feltételek teljesülése mellett csak a gondviselő által kitöltött és aláírt nyilatkozat együttes megküldésével érvényes!

A beérkezett műveket szakmai zsűri értékeli: Pásztohy Panka (író, illusztrátor), Nyáry Krisztián (író, irodalomtörténész, könyvkiadó) és Rényi Ádám (író, könyvkiadó, kommunikációs szakember).

 

A pályamunkák beérkezési határideje: 2022. április 19., déli 12 óra.

 

A pályázat pontos feltételeit tartalmazó kiírás, valamint a nyilatkozat a BKV honlapján az alábbi linken érhető el:

https://www.bkv.hu/hu/mesepalyazat_2022

 

Kérjük a szülőket, gondviselőket, olvassák el figyelmesen a kiírást és segítsék gyermeküket a sikeres pályamű leadásában. A műveket és a fenti linkre kattintva elérhető kitöltött, aláírt nyilatkozatot (valamint, ha készült, az illusztrációt a fent megadott módon) a palyazom@bkv.hu e-mail címre várjuk egy emailben.

BKIK: négynapos programsorozat, közel 50 tematikus séta az idegenvezetők világnapján

 Az idén ismét élőben rendezik meg az idegenvezetők világnapját: február 24. és 27. között csaknem ötven tematikus sétán vehetnek részt az érdeklődők, tematikus séták, tárlatvezetések, épületbejárások, múzeumlátogatások, valamint dunai hajózás, városnéző buszos túra és különjáratú villamos is indul Budapest különböző pontjairól - jelentették be a szervezők hétfőn Budapesten.

    A rendezvénysorozatra több ezer érdeklődőt várnak.

    A fővárosi turisztikai szezon hagyományosan az idegenvezetői világnappal kezdődik - mondta Szatmáry Kristóf, a BKIK tiszteletbeli elnöke, fideszes országgyűlési képviselő a megnyitón. Rámutatott: nehéz időszakon van túl a szakma, a turizmus 10-15 éves felívelő szakaszába "rondított bele a járvány". Azonban optimizmussal tekintenek a jövőbe, mivel az elmúlt 1,5-2 évben tapasztalt korlátozásokra már nem kell készülni; az előrejelzések szerint az idén növekedés várható - tette hozzá.

    Szatmáry Kristóf kiemelte: a szezonnyitón hagyományosan az idegenvezetőket köszöntik. Olyan szakma ez, aminek a megbecsüléséről nem lehet eleget beszélni - fogalmazott, hozzátéve, ők azok, akik közvetlenül találkoznak az ide érkező turistákkal, és "úgy kalauzolják el őket, hogy később az ország jó hírét viszik a világba, és visszatérnek". Az idei a 20. világnap, amelyet a BKIK szervezésében tartanak.

    Csókay Ákos, a BKIK főtitkára rámutatott: ez a hét az idegenvezetőkről fog szólni, akik a várost a "legnehezebb helyzetben is el tudják adni". Idén olyan helyszínekre is ellátogathatnak az érdeklődők, amelyeket még a fővárosiak sem ismernek, rendkívül színes a programkínálat - mondta.

    Kiemelt céljuk az is, hogy a BKIK Újra nyitva Budapest programjával összhangban felhívják a belföldi utazók figyelmét a főváros szépségére, turisztikai értékeire és izgalmas programlehetőségeire. A főváros népszerűsítésére azonban nem a klasszikus látványosságokat állítják fókuszba, hanem a város kevésbé ismert kincseit mutatják meg. A tavaly online is óriási érdeklődés mellett megtartott, vezetett túrák helyét ebben az évben az élő séták és változatos eszközökön szervezett utak veszik át - mondta.

    Medzay Anikó, az idegenvezetői világnap budapesti programjainak szervezője ismertette: közel 50 sétát tartanak, számos meghirdetett program már betelt. A Volánbusz Zrt. stratégiai partnerségével összeállított programsorozaton az érdeklődők a buszos és hajós kirándulások mellett városnéző villamossal utazhatnak Óbudától Kelenföldig, sétán ismerhetik meg a régi pesti kereskedő belváros mindennapjait, az "erzsébetvárosi Csikágót", izgalmas épületbejáráson vehetnek részt a Zeneakadémián, a Szépművészeti Múzeumban, a Dreher Sörmúzeumban vagy az Unicum Házban. Lesz olyan program is, amely a Budai vár éppen zajló átalakítását mutatja be.

    Évek óta vidékről is sokan érkeznek a fővárosi programokra, idén 3-4 ezer résztvevőre számítanak - közölte, hozzátéve: szeretnék felkelteni a helyi lakosság, a városvezetők, a média figyelmét az idegenvezetők szakmai felkészültségére, értékteremtő és közvetítő munkájára, illetve arra a törekvésükre, hogy munkatapasztalataik megfogalmazásával segítsék az országimázs-teremtésért felelős turisztikai, politikai döntéshozók munkáját.

    A kamara közölte: a pandémiás időszak két évét érintő adataik szerint a fővárosi turisztikai szektornak hosszabb távon kell nélkülöznie a külföldi vendégeket. "Nincs idő várni, tovább kell dolgozni azon, amit a szektor adózási könnyítésein és a célzott pályázatokon túl a kormányzat már korábban kezdeményezett: a belföldi turizmussal kell pótolni az elhúzódó kiesést, hogy az iparágban dolgozó, még működő szolgáltatók, köztük az idegenvezetők talpon maradhassanak" - idézték a közleményben Szatmáry Kristófot.

    A BKIK Kereskedelmi Tagozata által összesített adatok szerint a turizmus területén Budapest a legnagyobb vesztese a 2020 márciusa óta tartó pandémiás időszaknak. A járványidőszakot megelőző év rekordteljesítményével szemben a járvány elleni védekezéshez kapcsolódó hazai és nemzetközi korlátozások egyes turisztikai szegmensekben akár 50 százalékot is meghaladó visszaesést eredményeztek. 2020-ban országos szinten a belföldi vendégéjszakák száma például 40 százalékkal, a külföldieké közel 80 százalékkal, Budapesten a belföldieké közel 60 százalékkal, a külföldieké 80 százalékkal maradt el a 2019-es adatoktól. Tavaly a fővárosba az országosan mért 46 százalékos csökkenéshez képest még kevesebb külföldi vendég érkezett: ez a szám több mint 50 százalékkal maradt el az előző évitől. Az idegenforgalom visszaesése különösen nehéz helyzetbe hozza a vendégek ellátásában részt vevő budapesti szolgáltatókat, így az attól igen nagy mértékben függő idegenvezetőket is - közölték.

    Az Idegenvezető Társaságok Világszövetségének (WFTGA) kezdeményezésére február utolsó vasárnapján 1990 óta hívják fel a figyelmet az idegenvezetői szakmára. Az 1989-ben alakult Magyarországi Idegenvezetők Szövetségének tagjai a szakmai törvények szerint, mintegy harminc különböző nyelven végzik tevékenységüket. Magyarországon nagyjából 15 ezer idegenvezetőt tartanak nyilván, közülük négyezren aktívak Budapesten, országosan pedig 4500-an.

A pandémia ellenére rekord látogatószámmal zárt november 21-én a 17. Velencei Építészeti Biennálé, a több mint hat hónapig tartó kiállítást idén 300 ezer látogató kereste fel az utazási korlátozások és szigorú biztonsági követelmények dacára is.

 Az eredetileg 2020-ra tervezett rendezvényt a világjárvány miatt halasztották az idei évre. Bár néhány állandó pavilonnal rendelkező ország így is távol maradt, a biennálén 60 nemzet vett részt, közülük három ország - Grenada, Irak és Üzbegisztán - első alkalommal szerepelt - írta az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében a Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítását rendező Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum.

    Mint felidézték, a How will we live together? (Hogyan fogunk együtt élni?) címet viselő központi kiállításra - melynek főkurátora Hashim Sarkis volt - 114 építész kapott meghívást.

    A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díjat az Egyesült Arab Emírségek Wetland projektje nyerte el, a főkurátori kiállítás legkiemelkedőbb résztvevőjének járó díjat pedig a raumlaborberlin (Németország) kapta. Életműdíjjal ismerték el a spanyol építész és teoretikus, Rafael Moneo munkásságát. Idén egy speciális "in memoriam" Arany Oroszlánt is kiosztottak, amellyel Lina Bo Bardi (1914-1992), a brazil modernizmus egyik legjelentősebb alakja előtt tisztelgett a mustra.

    A Magyar Pavilon Othernity - Modern örökségünk újrakondicionálása címet viselő kiállítása - melynek kurátora Kovács Dániel, kurátori teamjét pedig a Paradigma Ariadné építészei, Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs és Smiló Dávid alkotják - nemzetközi együttműködésben valósult meg: 12 emblematikus budapesti modern épület újragondolására 12 közép- és kelet-európai építésziroda adott újszerű választ.

    A kiállítás a főtémához kapcsolódva Magyarország 20. század második feléből származó épített örökségének jelentésére, sorsára fókuszálva egy olyan globális problémát, a modern építészeti örökség politikai, társadalmi, de fenntarthatósági szempontból is izgalmas témáját dolgozta fel, amely ezt a régiót különösen foglalkoztatja - emlékeztettek a közleményben.

    Az Othernity a magyar pavilon történetének első, széleskörű nemzetközi együttműködésen alapuló kiállítási projektje, amelyet 2019-ben egy budapesti nemzetközi workshop készített elő. Az egyes épületekhez kapcsolódó 2020-21-es felvezető budapesti programok után idén augusztusban a Curators Collective Midissage program részeként a magyar pavilonban két beszélgetést is tartottak, melyek résztvevői a feltörekvő kelet-közép-európai építészirodák közötti, illetve a nemzeti pavilonok közötti együttműködés lehetőségeit vitatták meg.

    "A visszhang és fogadtatás alapján úgy ítélem meg, hogy jól döntöttünk, amikor ezt a projektet választottuk ki a velencei szereplésre. A kiállítás egyszerre mintaszerű kollaboratív gyakorlat, örökségvédelmi kutatás és kortársi reflexió, amely egy nemzetközileg is releváns kérdést helyezett a középpontba és friss vizuális formanyelvvel párosult"- idézte a közlemény Fabényi Julia nemzeti biztost, a Ludwig Múzeum igazgatóját.

    A Velencei Biennálén idén a lengyel pavilon Trouble in Paradise projektjében is szerepeltek magyar kiállítók, az Olasz Pavilon "CITY X Venice" virtuális szekciójába pedig Bachman Gábor építész kapott meghívást.

    A magyar pavilon kiállítását a közönség Velence után Budapesten, a Ludwig Múzeumban is láthatja 2021. december 9-től 2022. január 16-ig.

Honlap és mobilapplikáció készült a debreceni zsidótemetőről az Őrváros Közalapítvány, az Életminőség Alapítvány és a Debreceni Zsidó Hitközség együttműködésének eredményeként

    Puskás István (Fidesz-KDNP), Debrecen kulturális alpolgármestere a kulturális innováció, a felekezeti és városi együttműködés, illetve a kegyeletpolitika újabb állomásaként értékelte az egységes, szakmailag ellenőrzött temetői adatbázis és a térinformatika publikációjaként létrejött fejlesztést.

    Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke azt mondta, a zsidó vallásban, a zsidó emberek életében fontos szerepet tölt be a temető. A debreceni zsidótemető zarándokhely is, amelyet ezentúl a világ bármely pontjáról bejárhatnak az applikáció letöltésével az érdeklődők.

    Mazsu János, a program szakmai vezetője hozzátette: 6-7 éves munka eredményeként készült el a térinformatikai adatbázis, amely immár elérhető az interneten.

    Az applikáció letöltése után nevekre is rá lehet keresni, de virtuálisan is bejárható a Monostorpályi úti temető. A szakember felidézte, hogy 1840-ben kaptak a zsidók letelepedési engedélyt Debrecenben, és 1841-ben temettek először a sírkertbe.

    A feltáró munkák során nyolcezer sírt azonosítottak, felkutatva a sírban fekvők adatait is. Mintegy háromszáz olyan sír van a temetőben, amely mára annyira megrongálódott, hogy azonosítása nem lehetséges, vagy hosszú, más típusú kutatással lehet esetleg eredményes - tette hozzá.

    Az applikációban külön lehet keresni a temetőben nyugvó rabbikra, Debrecen közéletének egykori kiemelkedő zsidó tagjaira, a különféle háborúkban hősi halált halt zsidó katonákra és a holokauszt áldozataira - sorolta Mazsu János.

    Az egyedülálló keresőrendszert a sajtótájékoztatón Papp József temető- és helytörténeti szakértő mutatta be.

Nyitnak a BKV múzeumai

 A 18 év alatti látogatók a kihelyezett biztonsági előírásokat betartva, a felnőtt érdeklődők a védettségi igazolványt bemutatva válthatják meg belépőjüket egy buszjegy áráért - olvasható a közleményben.

    Mint írják, a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum névre keresztelt ipartörténeti gyűjteményt 1992-ben, az 1914-ben épült HÉV-kocsiszínben nyitották meg, az intézmény a jövő évi 30 éves évfordulója előtt áll. A jubileum alkalmából elkezdték a kiállítás információs és képanyagának megújítását. A múzeum egyik termében keddtől már egy teljesen megújult, a vállalat múltját, ikonikus járműveit bemutató tárlattal ismerkedhetnek az érdeklődők.

    A múzeumban idén új kezdeményezésekkel várják a közlekedésrajongó látogatókat, többek között szimulátoron próbálhatják ki a villamosvezetés élményét, valamint szakértő vezetéssel nyitják ki járműveik belső terét is.

    A Földalatti Vasúti Múzeumban autentikus helyszínen lehet emlékezni a kisföldalatti megnyitásának 125. évfordulójára. A metróaluljárójából nyíló, 1975 óta működő múzeum ugyanis a világon elsőként, 1896. május 2-án átadott Millenniumi Földalatti Vasútnak (MillFAV) állít emléket. A múzeumot a kettes metró építésekor, 1955-ben kiiktatott eredeti alagútszakaszban olyan járműemlékekkel rendezték be, mint az 1-es és 19-es pályaszámú Schlick gyártmányú motorkocsik vagy a 81-es, vezetőállásos MillFAV-pótkocsi, amely 1960 és 1973 között közlekedett a vonalon.