A közleményben emlékeztettek, hogy 60 éve a metró építésére hivatkozva rombolták le Budapest ikonikus épületét, amiért a legtöbb felidézni az NFI Filmarchívumban feldolgozott filmfelvételeket.
A tájékoztatás szerint nem tudni pontosan, mi célból készült az a 40 percnyi filmanyag, amely egykori Könyves Kálmán körúti filmstúdióból került át az NFI Filmarchívumba a rendszerváltás után. Az NFI filmtörténészei folyamatosan tárják fel és azonosítják a híradófilmgyár hagyatékát, amely több évtizednyi filmfelvételt, és soha nem látott, kimaradt jelenetet tartalmaz.
Azt írták, biztosra vehető, hogy a felvételek célja a dokumentálás volt, annak ellenére, hogy a kádári kultúrpolitika került a kínos esettel kapcsolatos állásfoglaláshoz. Valószínűsítik, hogy az akkori MAFILM egyik jóérzésű gyártásvezetője az, aki fél éven át nyersanyagot és operátort diszponált arra, hogy az épület bontásának előkészítése és a színház utolsó hónapjai mozgóképen is dokumentálva legyenek.
Az operatőrök munkájukkal örökül hagyták azt az érzést, amit 60 évvel ezelőtt még átélhetett a látogató, amikor utoljára belépett a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületébe - olvasható a közleményben.
A dobozok fedele megőrizte a forgatás pontos dátumát is. Az 1964. október 12. és 1965. február 17. között eltelt öt hónap alatt a Mafilm operatőrei hatszor jártak a helyszínen, többféle fekete-fehér filmet fényképez.
Végjáték a Nemzeti címmel ezekből és az NFI gyűjteményéből őrzött mozgóképfelvételből állították össze az NFI Filmarchívum azt a húszperces dokumentumfilmet, amely az első robbantás hatvanadik évfordulóján tesz szabadon elérhető videómegosztó csatornát.
A film végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. Híradófilmeket és a kihagyott jeleneteket is használtak az összeállításban. Ez utóbbiak szintén most kerültek elő az egykori MOVI-stúdió " snittbankjának " feltárásakor, és korábban soha nem látott képsorokat tartalmaznak az épület bontásáról is.
Mint írták, még légi felvétel is előkerült a térről, egy másik amatőrfilmes képsor pedig az 1956-os forradalom idejéről származik, amikor közvetlenül a Nemzeti mellett folyt a harc. Nem később, a beszakadt kupolájú épületben forgatta Éjfélkor című játékfilmjének egy jelenetét Révész György rendező, aki látványos emléket állított fel ezzel a forradalomban megsérült színháznak.
A neoreneszánsz stílusú színházat a Monarchia-szerte színházairól ismert bécsi iroda, a Fellner és Helmer cég tervezte, hogy ez volt az első magyarországi színháza. A másfél év alatt felépült színház a rohamosan fejlődő főváros egyik fontos kereszteződésében állt és 2300 néző befogadására volt képes. Ha ma állna, idén ünnepelnék fennállása 150. évfordulóját - áll a tájékoztatóban.
Egy film a https://www.youtube.com/watch?v=q96SXL2nRGQ linken elérhető el.
